Kis István Mihály: Alkonyodik | Adventi kalendárium #8

2018. december 08. 16:00 - versnekedma

Alkonyodik... Bizony egyre korábban. De nemsokára itt a karácsony, és a Fény.
Ha tetszett, iratkozz fel a YouTube-csatornámra, és ne felejtsd el a csengőre kattintani, hogy értesülj az újabb videóimról.

Ezúttal egy képverset hoztam nektek.  A képvers (kalligram), azt jelenti, hogy a költő a grafikai-tipográfiai elrendezéssel utalásszerűen képileg is megjeleníti a tartalmi mondanivalót.

Kis István Mihály: Alkonyodik

A
l
ko
nyo
dik,
az éj
leszáll,
bíborba rejt
a láthatár;
hűvös szellő lehel reám,
utazom
az ünnep dalán.
Ablak mögött a gyertyaláng
karácsonyi, víg
táncra kél, epekedő ember-világ
boldogságot, békét remél.
Hideg télben fázott a szív. Meleg szózat járja
ma át. A szeretet szava, ha hív, töri szívünk fagyos falát.
Aggodalom,
nyomor,
sóhaj
ez ünnepen
már elpihen;
ringatózva hull a holnap,
bús lelkekhez békém viszem.

Verses adventi kalendárium: http://bit.do/adventi_kalendarium

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://versnekedma.blog.hu/api/trackback/id/tr2814464066

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása